Leginkább a szórakozóhelyek, bárok üzemeltetői tartanak a következményektől, hiszen jelentős forgalomkieséssel számolhatnak, ha elűzik a füstölőket. A felmérések szerint azonban elmondható, hogy a lakosság többsége beleértve a tanulókat, nem dohányzókat, sőt, a dohányzókat is, támogatja a nyilvános helyeken történő dohányzás betiltását, szép számmal vannak azonban olyanok is, akik a „pöfékelés” ilyetén történő visszaszorítását megalázónak érzik a cigarettázókra nézve.
A fránya dohány pedig mindig, minden korban okot adott az ellenérzésre, szabályozásra, humánus és kevésbé humánus rendelkezések bevezetésére. Egyszóval a modernkor egészségügyi reformtörekvéseit korábban, és még annál is korábban számos, a mostaninál sokszor sokkal kegyetlenebb dohányzásellenes „hadjárat” előzte meg.
Néhány példa a múltból:
- 1604-ben I. Jakab angol király 4000-szeres vámot szabott ki a dohányra.
- Mihály cár kivégeztette azokat, akiknél dohányt találtak.
- És egy másik cár, Alekszej a dohánybirtoklókat addig vallatta, korbácsolta, míg el nem árulták szállítójuk nevét.
Ezeken túl, és még mindig a XVII. században vagyunk, találkozhatunk a témában halálbüntetéssel, orrlevágással, egyházi átokkal, csillagászati adókkal is. Ezt követően azonban némileg alábbhagyott a cigarettázók vesszőfutása.
És végül még egy érdekesség: A dohányt nagyon rövid ideig gyógyszerként tartották nyilván. Franciaország portugáliai nagykövete, Nicot de Villeman dohányt vitt Medici Katalin migrénjének kezelésére. Innen ered a növény neve (Nicotiana tabacum), és egyben a nikotin is. Hamar rájöttek viszont, hogy a dohány sokkal inkább káros élvezeti cikk, mint gyógyszer.
EZT AJÁNLJUK!
PLERUDIN® tabletta - Tegyünk az ereink egészségéért!



0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése